Május, avagy Pünkösd hava, a természet kivirágzásának ideje. Csodálatos időszak, amelyhez számos népi hagyomány fűződik.

A néphagyomány szerint a májusi eső aranyat ér. Ha május első hetében esett, akkor jó termésre számítottak a gazdák. A lányok a hagyomány szerint kibontott hajjal kiálltak az udvarra az esőben, hogy megszépüljenek, és hosszúra nőjön a hajuk. Közben mondókát szavaltak:

"Ess, eső, ess, Holnap délig ess! Zab szaporodjék, búza bokrosodjék. Az én hajam olyan legyen, Mint a Duna hossza! Még annál is hosszabb, Mint a tenger hossza!"

Május 1.: a természet ébredésének és megújuló erejének ünnepe. A májusfát, amelyet dédapáink korában még hajnalfának vagy jakabfának is neveztek (Szent Jakab apostol után), virággal, színes szalagokkal díszítették fel, és a szokás szerint, elsejére virradó hajnalban, titokban állítottak fel a legények a falu eladó lányainak. A májusfa nemcsak a fiatalság ébredező szellemét jelképezte, hanem a tavaszi virágzás és a zsendülés ókorból ránk hagyományozódott örömünnepét is kifejezte. Ahol május elsejére állították, ott május utolsó vasárnapján vagy pünkösdkor bontották le. Kidöntése különböző versenyekkel, tánccal egybekötött mulatozással, a fa körültáncolásával történt.

Május 4.: Szent Flórián napja, a tűzoltók védőszentje. Egyes falvakban e napon nem raktak tüzet, kenyeret sem sütöttek és a kovácsok sem dolgoztak, máshol épp ellenkezőleg, nagy tüzet raktak.

Május 12., 13. és 14.: A fagyosszentek ünnepe. Népi megfigyelés szerint az időjárás általában hidegebbre fordul, Pongrác, Szervác és Bonifác könnyen visszacsalogathatja a hajnali fagyot, és kárt okozhat veteményeseinkben is. Viszont, ha ilyenkor melegebb az idő, akkor hűvös nyárra lehet számítani. Általában nem ültették ki a palántákat a fagyosszentekig. A gazdák éjjelenként füstölték virágzó gyümölcsfáikat, hogy megvédjék őket.

"Pongrác, Szervác, Bonifác, mind a fagyosszentek, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljetek kendek!"

Május 15.: Zsófia napja. Zsófia az egyedüli női fagyosszent, a néphagyomány ő is hozhatott fagyot vagy hideget, gyakran többet is, mint a három férfi társa.
A gazdák e napon választották el a juhokat és a bárányokat, utána megkezdődhetett a fejés. A néphit szerint ezen a napon kell vetni a kendert, hogy a szára majd olyan hosszú legyen, mint a szent haja.

Május 25.: Orbán napja. A néphagyomány őt is a fagyosszentek közé sorolja.  Szent Orbán a szőlő védőszentje, több helyen is emeltek neki szobrot, kápolnát a szőlőhegyeken. 24-én éjjel a szőlősgazdák tüzet raktak a szőlőben, és a szenthez imádkoztak, hogy a fagy ne vigye el a termést. Ha Orbán meleget hozott, szobrát virággal díszítették, megkoszorúzták, még borral is megöntözték, de ha a fagy elvitte a termést, kövekkel dobálták meg. A szőlőtermesztő vidékeken szokás volt ezt a napot a szőlőhegyen tánccal, mulatozással tölteni.