Ma reggel kellemes meglepetésben volt részem: húsvéti képeslapot találtam a postaládámban. Kedves barátnőm karácsonykor és húsvétkor is ilyen bájos formában kíván kellemes ünnepeket a hozzá közel állóknak. De vajon mit is ünneplünk húsvétkor?

A húsvét nem egy négynapos hosszú hétvége csupán, hanem a kereszténység legnagyobb ünnepe. Az egyház Jézus feltámadását, az élet halál felett aratott győzelmét ünnepli ilyenkor.  A húsvéti ünnepkör eseményeit a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt előzi meg. Eleink még szigorúan tartották magukat, és ebben az időszakban nem került hús a tányérjukra. A modern felfogás szerint böjtölni azonban nemcsak a húsról való lemondással lehet.

40 napra elhagyhatunk bármit, ami látszólag fontos a számunkra – édességet, alkoholt, Facebookot, a mindennapi kis füllentéseket (Milyen sok is van!)

A lényeg, hogy olyan dolgot válasszunk, amely szerves része mindennapjainknak, így a róla való lemondás erősíti a lelkünket, kitartásunkat.

Nagyböjt utolsó hete a nagyhét, mely virágvasárnappal veszi kezdetét. Ezen a napon barkát szentelnek a világ templomaiban. A szentelt barkát hívők ezrei viszik haza otthonaikba, hogy megóvja őket a bajtól és betegségektől. A nagyhét miséi sokban eltérnek az évközi idő szentmiséitől. A hét bővelkedik látványos és igényes szertartásokban, ősi rítusokban. Nagycsütörtökön (melyet a népnyelv a rajta fogyasztott spenót vagy sóska után zöldcsütörtöknek nevez) van az utolsó vacsora miséje, melyen a harangok elnémulnak, azaz Rómába mennek. Sok helyen még a lábmosás rituáléját is megvalósítják a szentmise keretein belül. (Ahogy Jézus megmosta tanítványai lábát, úgy mossa meg a pap is 12 férfi lábfejét.) Nagypéntek még ma is a szigorú böjt napja. A keresztények tányérjára nem kerül hús, s pénteken csupán háromszori étkezést engedélyez az egyház. Ebből a háromból viszont csak egyszer lehet jóllakni! a templomokban nem mise, hanem igeliturgia van áldoztatással. Ezen a napon kerül sor a kereszt előtti tisztelgésre, a Kereszthódolatra is.

Nagyszombaton sötétedés után, tűzszenteléssel kezdődik a szertartás. A szentelt tűzzel gyertyákat gyújtanak a hívők, és gyertyafénynél vonulnak be a templomba, ahol meghallgatják a húsvéti öröméneket. Felharsan az orgona, újra megszólalnak a harangok és a csengők is. A szentmise része a keresztségi fogadalom megújítása, illetve – ha akad jelentkező – a felnőttek megkeresztelése is. A nagyszombati szentmise a legtöbb helyen körmenettel zárul. A feltámadási körmenetről hazaérkezve véget ér a böjt és asztalra kerülhet a sonka. Néhol szokás a húsvéti ételek megszentelése, melyre a húsvétvasárnapi ünnepi szentmisén kerül sor. Elődjeink szerint a templomban megáldott sonkából, tojásból, kalácsból és borból a család minden tagjának, de még az állatoknak is kellett fogyasztaniuk.

 

(Folyt. köv.)

 

L. Horváth Katalin