Színezett fánkok, szivárványos sütemények, előrecsomagolt, fagyasztott készételek. Ösztönösen tudjuk róluk, hogy egészségtelenek, mégsem tudunk nekik ellenállni. Hogy miért? Egyszerű: mert étvágygerjesztőek, finomak és készen kaphatóak. Ha egy alma és egy cukordíszekkel meghintett csokis fánk, vagy egy szelet teljes kiőrlésű kenyér és egy minden jóval megpakolt, fagyasztott pizza között kellene választanunk, mi mellett döntenénk? Valószínűleg a fánk és a pizza kapná a legtöbb szavazatot. Gyártóik és forgalmazóik pedig mindent megtesznek azért, hogy ez így is maradjon, még ha ez azt is jelenti, hogy káros anyagokkal teli készítmények kerülnek az üzletek polcaira. Amellett, hogy a színezékek, a tartósítószerek és az ízfokozók – nem beszélve a mesterséges édesítőszerekről – káros anyagokat juttatnak a szervezetünkbe, elősegítik a súlygyarapodást, fejfájást, allergiás vagy asztmás rohamot idézhetnek elő, s ha ez sem lenne elég, még rákkeltő hatásúak is. Kis odafigyeléssel azonban kiküszöbölhető a fogyasztásuk. A termékek hátoldalán fel van tüntetve az összetevők listája, így az adalékanyagok ismeretében elkerülhetjük őket. Nézzünk néhányat, amire mindenképpen ügyelnünk kell:
Mi az E-szám?
Az élelmiszerek csomagolásán E betűvel és három- vagy négyjegyű számmal jelölik az adalékanyagokat. Ezt a jelzésrendszert az Európai Közösség dolgozta ki még az 1960-as években, annak érdekében, hogy közérthetővé tegye az élelmiszeriparban használatos kémiai anyagok elnevezéseit. Az adalékanyagok kategóriákba vannak sorolva, a legalapvetőbbek közé tartoznak a színezékek (E100–E199), a tartósítószerek (E200–E299), az antioxidánsok (E300-E399), az emulgeálók, sűrítők és zselésítők (400–499), illetve az édesítőszerek (E950–E1518). Az emberi szervezetre nézve fokozottan káros többek között a nátrium-glutamát és a nátrium-nitrit.
A nátrium-glutamát (E621) a legismertebb ízfokozó, a gyorsétteremláncok termékeinek és a készételeknek köszönhetően terjedt el. Ismert mellékhatásai a fejfájás, depresszió, mellkasi fájdalmak, szapora szívverés, emellett étvágynövelő hatása révén fogyasztása elhízáshoz is vezethet. Általában szójából nyerik ki, húskészítményekhez adagolják, így többek között a kínai gyorsételekben, a gyorséttermi hamburgerek húspogácsájában vagy a virsliben is megtalálható.
A nátrium-nitrit (E250) konzerválóanyag, leggyakrabban a felvágottakban fordul elő, azok rózsaszín színéért felelős. A nitritek veszélyes vegyületcsoport, hiszen csökkentik a vér oxigénszállító képességét, és magas hőmérséklet hatására karcinogénné alakulnak, tehát rákkeltőek is.
GMO, a hárombetűs rém
A GMO (Genetically Modified Organism) magyarul géntechnológiával módosított szervezetet jelent. Az eljárás lényege, hogy a zöldségekbe mesterségesen beépítenek egy DNS-t, amely ellenállóbbá teszi őket a rovarokkal és a kártevőkkel szemben. A GMO növényekben csaknem ezerszer több méreg van, mint a permetben. De amíg egy permetezett növényről le lehet mosni a mérget, addig a genetikailag módosítottakról nem, hiszen a génkezelt növény egészét áthatja a méreganyag. A leggyakrabban génmódosított növények a szója, a kukorica és a repce, mely növények a legtöbb húsipari termékben, felvágottban, csokoládéban előfordulnak. Az egyes élelmiszerek csomagolásán csak akkor tüntetik fel a GMO-t, ha annak tartalma meghaladja a 0,9%-ot. Rengeteg kép kering az interneten a génmódosított növényekkel táplált kísérleti állatok mutációiról, daganatos kinövéseiről. Ezeket látva még belegondolni is szörnyű, mi játszódhat le a mi szervezetünkben.
Pálmaolaj: jó vagy rossz?
A pálmaolaj megosztja a közvéleményt. Kutatások támasztják alá mind jótékony, mind káros hatásait, de az még nem derült ki, merre billen a mérleg nyelve. Az Európai Élelmiszerbizottsági Hatóság 2016 májusában hívta fel a figyelmet arra, hogy a magas hőfokon feldolgozott pálmaolaj potenciálisan rákkeltő, valamint hogy több szennyező anyagot tartalmaz, mint más növényi olajok. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ugyanezen az állásponton vannak, ennek ellenére még mindig a pálmaolaj a leggyakrabban használt növényi zsiradék a világon. Megtalálható a pékáruban, a gabonapehelyben, a margarinban, a bolti szószokban, de a csokoládéban is. A pálmaolajat felhasználó gyárak – mint a Nutellát forgalmazó Ferrero vállalat – kiállnak a növényi olaj mellett, s hangsúlyozzák, hogy termékeik előállítása során nem megy végbe az olajban kártékony anyagokat felszabadító folyamat. Bár azt nem tudni, melyik állítás igaz, egy dolog biztos: környezetvédelmi szempontból a pálmaolaj nagyon rossz választás. Kitermelése hatalmas területeket vesz el az esőerdőkből, szennyezi a környezetet, s az állatvilágot is veszélyezteti.
Hogyan kerüljük el ezeket az anyagokat?
Amellett, hogy ellenőrizzük a vásárolt élelmiszerek hátoldalán feltüntetett összetevőket, s elkerüljük a káros anyagokat tartalmazókat, érdemes a hazai termelők felé is tekintenünk. Faluhelyen persze könnyebb a dolgunk: vegyünk zöldséget a szomszéd nénitől, tejet, sajtot és túrót egy másiktól, kolbászt és pástétomot a harmadiktól. A kisgazdák által termelt és a hazai alapanyagokból nagyüzemileg előállított termékek sokkal megbízhatóbb minőségűek, nem beszélve arról, hogy ha őket választjuk a multicégek import áruival szemben, akkor a hazai gazdaságot is támogatjuk.
