A Kukkonia polgári társulás idén áprilisban indította útjára „Csallóközi vagyok és sikeres” című videópodcast-sorozatát. Az első öt epizódban világosan kirajzolódi: a sikerhez számtalan út vezet, a lényeget pedig nem a látványos külsőségek, hanem a mögötte álló munka, elszántság, emberi értékek és tartás adják.

A műsor eddigi vendégei hétköznapi emberek: a tudomány, a képzőművészet, az oktatás, a zene és az üzleti élet világából érkeztek. Bár a pályájuk teljesen eltérő, az alapjaik közösek: a kitartás, a szilárd értékrend és a szülőföldjük, a Csallóköz iránti felelősség.

A havonta jelentkező sorozatban Bugár Anna színésznő, műsorvezető nem a siker csillogását keresi. Inkább azokra a döntésekre, küzdelmekre és belső meggyőződésekre kíváncsi, amelyek egy-egy eredményes életút mögött állnak.

A beszélgetések a vendégek által választott, számukra fontos helyszíneken zajlanak. Olyan terekben, amelyek emléket őriznek, biztonságot adnak, és segítenek megmutatni az interjúalanyok igazi arcát.


A kérdés, ami megadja az alaphangot

A nyitóepizód vendége Lampl Zsuzsanna szociológus, egyetemi tanár és újságíró. A beszélgetés nem egyetlen életútra épül, hanem az egész sorozat kulcskérdését teszi fel: mit jelent valójában sikeresnek lenni? Létezik-e erre általános érvényű válasz, vagy egészen mást jelent a siker az egyénnek, a társadalomnak és a csallóközi közösségnek?
Szó esik arról a kishitűségről is, amely sok szlovákiai magyar diákban jelen van: arról az érzésről, hogy magyarként eleve kevesebb esélyük van a sikerre. Lampl Zsuzsanna szerint ennek feloldásában fontos szerepe van annak, hogy a fiatalok felismerjék saját erősségeiket, hiszen mindenkinek másban rejlik a tehetsége.
A siker nem kizárólag látványos karriert vagy társadalmi rangot jelenthet: valaki például abban teljesedik ki, hogy szeretettel és felelősséggel neveli a gyermekeit.
A szakember ugyanakkor árnyalja a sokszor hangoztatott „bármi lehetsz” biztatást is, amely szerinte ebben a formában nem megalapozott. Sokkal fontosabb, hogy mindenki megtalálja azt a területet, amely megfelel a képességeinek, az értékeinek és a személyiségének.


A beszélgetés arra ösztönzi a nézőket, hogy a társadalmi rang és az anyagiak mellett az önazonosságot, a közösség szolgálatát és a továbbadott értékeket is tekintsék a siker mércéjének.

 


Amikor a táj alkotótássá válik


A második részben M. Kiss Márta festőművész, a kortárs felvidéki képzőművészet meghatározó alakja szerepel. Már gyermekkorában rajznaplóba gyűjtötte alkotásait, művészi pályájának egyik első fontos állomása pedig hetedik osztályban érkezett el, amikor lenyűgöző pontossággal rajzolta meg Petőfi Sándor portréját. Tehetségére ekkor figyeltek fel igazán, és innen indult el azon az úton, amely később a képzőművészet meghatározó alakjává tette.
A műsorvezető a „Csallóköz szerelmesével” a Patonyréti Kis-Duna partján ült le beszélgetni – azon a tájon, amely Márta képeinek nemcsak témája, hanem szerves alkotóeleme is. Munkáiban visszaköszön az ártéri erdők csendje és a víz mozgása, alkotásaihoz pedig gyakran saját készítésű természetes anyagokat, például sarat és földet is használ. A csendes erdei sétákból és az egyedüllétből merít erőt: a természet nyugalma feltölti, és újabb alkotásokra ösztönzi.
Bár nem művészeti egyetemet, hanem pedagógiai képzést végzett, ez a döntés végül különösen szerencsésen alakult. Rajztanárként ugyanis nemcsak tudását, hanem a világ iránti figyelmét, érzékenységét és alkotói szemléletét is továbbadhatja diákjainak.


Története megmutatja, hogy az alkotói sikerhez nem kell elszakadnunk a gyökereinktől: éppen a szülőföld alapos ismerete, a természet közelsége és a megszerzett tudás továbbadása adhat igazi mélységet a művészetnek.

 

 


A közösségépítés mint hivatás


A harmadik vendég Zalka Lóránt pedagógus, történész, író, cserkésztiszt és a régió ismert vőfélye. Nem véletlenül tartotta fontosnak, hogy a beszélgetésre a bősi Amadé parkban kerüljön sor: erősen kötődik szülőföldjéhez, és többször is hangsúlyozza, hogy soha nem szeretne elmenni innen. Sikerének egyik titka éppen ebben a ragaszkodásban rejlik. Nem máshol keresi a boldogulást, a szülőföldjén teremt értéket.
A beszélgetésből egy sokoldalú, mégis következetes ember képe rajzolódik ki, aki számára különösen fontos a jelenlét, a pillanat tudatos megélése és a „jelenben” maradás. Mesél azokról az élményekről és gondolatokról is, amelyek könyvei megírására és megjelentetésére ösztönözték. Bármely szerepében mutatkozik is meg, célja ugyanaz:
értéket adni, derűt vinni a mindennapokba, és továbbadni a kapott örökséget.


Pedagógusként nála a tanítás nem ér véget a tananyagnál: a gyerekekre figyelni kell, és olyan közösséget kell építeni köréjük, amelyben biztonságban fejlődhetnek. Az ő útja a siker egy csendesebb, de hosszú távon építkező formáját mutatja meg – azt, amely a szülőföldhöz való hűségből, a jelen megéléséből és a másokért végzett munkából születik.

 


Saját úton, tiszta értékrenddel


A negyedik epizód Csiliznyáradon, id. Béhr László udvarának teraszán készült, ahol frissen sült, lekváros buktával várta stábunkat. A helyszín személyes jelentőséggel bírt számára, hiszen gyermekkorában rengeteg időt töltött ebben az udvarban. A művész, vállalkozó, a Ghymes egykori cimbalmosa és négy fiú édesapja itt mesél gyerekkoráról, a zenekar megalakulásáról, a család fontosságáról és élete meghatározó fordulópontjairól.
Történetének kulcsa az önazonosság.
Mindig a saját útját járja, döntéseit pedig belső értékrendjéhez igazítja. Mégsem nevezi magát sikeresnek: sokkal inkább szerencsés embernek tartja magát. Életútjáról alázattal és árnyaltan beszél, a kitartás mellett nyíltan elismerve a jókor érkező lehetőségek és a szerencse szerepét is.

 

Története azt mutatja meg, hogy a siker néha éppen abban rejlik, ha az ember a változások között is hű tud maradni önmagához, képes alkalmazkodni, és előtérbe helyezni a családját.

 

 

Csapatmunka az üzleti eredmények mögött


Az ötödik rész vendége Végh Reicher Tímea, a Slovnaft kiskereskedelmi üzletágának vezetője és igazgatósági tagja. A Forbes által az egyik legbefolyásosabb szlovákiai üzletasszonyok között számon tartott vezetővel Bugár Anna a Tímea által választott Pozsonyi úti Slovnaft-töltőállomásnál beszélget. A műsor nem a száraz karrierállomásokat veszi sorra, hanem a vezetői felelősséget, valamint a döntések mögött meghúzódó emberi tényezőket járja körül.
Tímea arról is mesél, hogyan hangolja össze rendkívül elfoglalt üzletasszonyként a munkáját a családi élettel. Ausztriában él családjával, gyermeke ott jár iskolába, ő pedig mindennap Pozsonyba ingázik, hogy eleget tegyen a nagy felelősséggel járó vezetői feladatainak.
Elmondja, korábban nem igazán gondolkodott azon, hogy sikeresnek tartja-e magát – felkérésünk hatására azonban ő is feltette magának ezt a kérdést. Számára a siker elsősorban az értékteremtést jelenti: valami olyat létrehozni, ami jobbá teszi az emberek mindennapjait.


Tímea története azt igazolja, hogy a határozottság és az emberség nem zárja ki egymást, a szakmai siker pedig akkor válik igazán értékessé, ha felelősségtudattal és mások életére gyakorolt pozitív hatással párosul.

 

 


Különböző utak, közös alapok – és a folytatás

A szociológus, a festőművész, a tanár, a zenész-vállalkozó és a felső vezető pályáját nehéz lenne egyetlen mércével mérni, és épp ez a sokszínűség adja a sorozat erejét. A történetek közös nevezője a munka iránti alázat, a kitartás és a gyökerek tisztelete.

A „Csallóközi vagyok és sikeres” sorozat arra emlékeztet, hogy érdemes észrevennünk a körülöttünk élők teljesítményét.

Mert a siker igazi mércéje végül nem az, hogy milyen magasra jutottunk, hanem az, hogyan tettük meg az utat, és mit hagytunk magunk után.

Az eddigi beszélgetések, amelyek a Kukkonia Community YouTube-csatornáján már csaknem 5000 megtekintést és rengeteg pozitív visszajelzést hoztak, a Spotify-on pedig megközelítik az ezer meghallgatást, megmutatták, milyen sokfélék vagyunk.
Az epizódok a Kukkonia Community YouTube-csatornáján és a Spotifyon érhetők el. Érdemes követni ezeket a csatornákat, hiszen minden hónapban új epizód és új történet érkezik.